karácsonyi sütigyár :)

sorban:

narancsos-rumos mazsolás keksz

kókuszos keksz

csokis-mandulás keksz

Januártól!!

Jön a jó világ nekünk! :)

Karácsonyi hangulatban

Idén már november közepén megnyílt a karácsonyi vásár, és én természetesen már első hétvégén ott voltam, szigorúan otthonról termoszban hozott forralt borral, mert idén horribilis áron mérik. L Azért az elmaradhatatlan tökipompos csak lecsúszott mellé :D

Csak jönne már az igazi hó! Lent a városban egyszer-kétszer esett, de nem hatalmas mennyiség, és az is elolvadt egy nap alatt. Bezzeg fent Mátyásnál Normafán! Gyönyörű, tiszta, 20 centis friss hó, mintha nem is Pesten lenne az ember. Nagyjából 12 éves korom óta az első szánkózásomon vagyok túl, sőt mondhatni, hogy életem első szánkózásán, mert eddig egészen más fogalmaim voltak róla… Tanulság, hogy nem fekete szövetkabátban kell nekiindulni egy olyan mókának, mikor 20 métereket csúszol lerepülve a szánkóról, arccal a hóban :D

készül a koszorú

itt már üzemel is :)

karácsonyi vásárba indulós :)

Punkoskodtunk hajnyírás közben :)

Amsterdam!

Igen, igen! Ott jártunk! És előtte 2 hétig gyomorgörcsöm volt, ugyanis egész eddigi életemben szentül hittem és vallottam, hogy márpedig nincs az a dolog, ami engem rávehet arra a természetellenes dologra, hogy egy bádogdobozba szálljak és felrepüljek a levegőbe… De aztán csak megtörtént, sőt túléltem, sőt! Vissza akarok menni! J

Az első felszállásnál odafelé mondjuk nagymértékben javított a helyzeten a hajnali fél 6-tól fél 7-ig tartó masszív bacardi-cola fogyasztás J Valószínűleg ennek is köszönhető, de Nonóka teli szájjal vigyorogva nézelődte végig az utat.

A szállásunk nagyon szuper volt, ezúton is hatalmas köszönet minden kedves közbenjárónak! A város pedig… nem könnyű leírni szavakkal, egyszerűen varázslatos!

Esténként bőszen ittuk a 2 eurós pohár söröket, és tömtük a gofrit, sültkrumlit és wokot. Jártunk a piros lámpás negyedben, coffee shopban, jártuk a várost egész nap és egész este, és néztük az elfüggönyözetlen lakások kirakatában élő embereket az Ikea díszletek között.

Sőt, még a Mikulás is pont akkor érkezett, mikor kint voltunk, gőzhajóval Spanyolországból, a Zwarte Piet-ek és hatalmas felvonulás társaságában, hogy december 5-ig bejárja az egész országot, és zsákjában elvigye a rossz gyerekeket egészen Spanyolországig. :D

Egyetlen baj volt, hogy annyira kevés volt ez a pár nap, és a hazaútban is csak a repülés volt az egyetlen jó dolog, pedig”kedvezőtlen időjárási viszonyok közt” haladtunk és vaksötét volt, így nézelődni sem lehetett. Aztán Budapestre hazaérve, és nagyjából 2 órát szenvedve különböző járműveken a hazajutás érdekében, rácsodálkoztunk, hogy ugyan mit csinálunk itt… és persze máris visszavágytunk Amsterdamba. J

Szülinap :)

A szülinapi ünneplések tetőpontja pedig akkor érkezett el, mikor puccba vágtunk magunkat, felvettem a csodaszép, vadi új csini rucimat, és elvonultunk ismét csak a Rubenbe egy nagy steak / kacsa / töltött káposzta / creme brulee/ sütőtökös tortácska / sok Akutyafáját / soksok pálinka / és még több sör jellegű vacsorára. Miután éjfélkor kitessékeltek minket, még bevetettük magunkat a Dohány utcai éjszakai életbe, ahol a Katapultban mindenki kedvére folytathatta a jóféle Takler Rosé kortyolgatását J

Gelse

Voltunk Gelsén is, hogy megünnepeljük a három skorpió nőszemély születésnapját. Játszottunk az „Európai színvonalú” csoda mesejátszótéren, volt megint hegyi túra is sok ijeszgetéssel, több megatonna fincsi bor, sajttorta, de a fő attrakció a mi tortillánk volt természetesen…

Ön- és közveszélyes

Az elmúlt egy hónapban sikerült két tizennyolcadfokú égési sérülést is beszereznem egyazon kacsómra. Az egyiket brownie sütés közben, a másikat pedig az előbb említett Morissonsos este utáni életmentő melegszendvics készítés közben követtem el. És van az a forróság, amit meg sem érzel, csak a sistergésből veszed észre…

update: azóta az egyik ujjamat is sikerült vagy egy centi mélyen felmetélnem...

Előszülinapozás Bettivel

Ami még említésre méltó esemény mostanában, hogy közben sikerült ismét öregednem egy évet. Sajnos. És mivel Bettivel majdnem egy időben ünnepeljük az idő múlását, meg is ünnepeltük ezt egy Morrisonsos csócsós, tequilás, koktélos este keretein belül, melynek aztán nagyon aljas vége kerekedett. :D

Képek itt láthatok, melyek tanulsága szerint szoliznom kellene!!!

Steak-mánia

És újra itt J Ugorjunk is rögtön kicsit vissza az időbe, egészen addig a pontig, amikor is elfogyasztottam életem első steakjét. Természetesen Rubenben esett meg a dolog, ami lassan a családi és baráti összejövetelek fő helyszínévé avanzsálódik.

Ha valakit érdekelne, emitt a honlap:

http://www.rubenrestaurant.hu/eteleink

És az étel, amibe akkor beleszerelmesedtem, és azóta sem rendeltem ott mást: Bélszín steak fokhagymás garnélával J

A steak evészetbe egyébként azóta olyannyira belejöttünk, hogy legszívesebben azon élnék és meg is tartjuk saját nagyszabású karácsonyi steak bulinkat.

semmittevős hétvége Adriennel...

...irdatlan mennyiségű evéssel, kevés takarítással, fél lakás érintő biztosítékmeghalással és némi kis bokaficammal kombinálva, de összességében nagyon szuper hétvége volt :)

De a lényegről a képek itt:

fejfájás csillapító életmentő csokis sütemények

és hogy Döncike is örüljön:

:D

az év első forraltbora

legújabb kedvencz: a májas melegszendvics!

s persze az elmaradhatatlan közös Jóbarátok-nézés :)

könnyű kis vasárnapi Bolognai pizza :)

Máté féle csúcszene!!! :)

nagy örömmel jelentem...

...hogy pénteken egy csúcsszuper buli keretein belül újra összeállt részlegesen a horvátországi csapat, a tescóban ebédcsekkből felvásároltuk a fél áruházat illatszert és ruhaneműt is beleértve, szombaton elfogyasztottam egy lagzi kíséretében életem első igazi szögedi halászléjét, emellett a hétvége többi részében is igen jóleső haltúladagolást szenvedtem el. :) És ami egyáltalán nem elhanyagolható tény: a vonaton hazafelé megalapítottuk a Szőrös Bozsó, a Bolhakutya és a Bombagoly mókás hármasát is. Köszi fiúk a vicces utat :)

És csak egy megszívlelendő jótanács: soha ne feküdj le hajnali 4-kor, és ébredj olyan másnaposan mint még soha, ha a kedvenc MÁVunk szolgáltatásait kívánod másnap igénybe venni ;)

mert a zene meghatározza az életünket.

és a jelen pillanat meghatározó zenéje, amihez nagyon szép dolgok társulnak, és ami ha meghallom boldogságot és erőt ad:

köszönöm Dorka! :D

Hogy bevittél a Beugró felvételére, nagyon szuppppper volt, és ismét élőben hallhattam az És Rómeó és Júlia után a hang-szerelmemet, a Rudolf Petikét! :D

Egyébként azt a darabot nem tudom játszák-e még valah valahol, de olyan szívesen végigülném újra! Aki nem ismerné esetleg: ketten játsszák el az egész darabot de valami szenzációs módon!

csodálatos pakostane

pótlás

Régen írtam ide, pedig lett volna mit bőven. Tudod, tudom, a lustaságra nincs mentség. És az időhiányra sem. Hol is tartottunk? Talán ott, hogy nyár van....
Viharos gyorsasággal telt el a nyár, csupán egy hét szabadságom volt, de az gyönyörűen telt. Kis csapatunkkal hova máshova, ha nem Horvátországba utaztunk, barnultunk, ittasodtunk, várost néztünk, lubickolunk, szigeteket foglaltunk, lejártuk a lábunkat, víziorgonát hallgattunk, nagyokat ettünk, főztünk, persze grilleztünk is, új ismerősöket szereztünk, új zenéket szerettünk meg, és azt akartuk, hogy örökké tartson. De ez így van jól, mert jövőre ismét belénk költözik a tenger, a szél, a só, a forróság és a kopár tájak iránti vágy, és majd ismét elképzelhetjük, hogy bárcsak örökké tartana az a végtelen nyugalom, ami ott árasztja el az embert.
Aztán vége lett. És csak grilleztünk, főztünk, és fáztunk és áztunk hol itt, hol Szegeden, és persze néha napján napoztunk is sűrű fogadalmak közepette, hogy már tényleg ez lesz az utolsó nyár, amikor pecsenyére égetjük magunkat a napon. És aztán eljött az önbarnítók kora, és lelkesen kenegettük magunkat, rettegve a tudattól, hogy hamarosan elveszíthetjük nyári barnaságunkat. És aztán reggelente bűzlöttünk :D
És ittunk sok Martinit, és Bacardit, és zöld teát, és néha kávét is. És vonatozunk és autóztunk és mentünk lelkesen az Ikeába és moziba is. Nem. Nem lehet egy bejegyzésbe sűríteni egy nyár történéseit.
Aztán eljött az ősz, és elmaradt a vénasszonyok nyara. És kaptam Londonból csodálatos dolgokat, és élménybeszámolót, és Adriennel végtelen Jóbarátok maratonokba kezdtünk. És közben szépen lassan mindenki eddigeddigeddig lett a munkájával. Volt szüret, berúgással, és lesz disznóölés, egyeseknek az első :)
És most itt tartunk. Ősszel. Hidegben, szélben, amikor elkezdek a télre gondolni, ami a kedvencem, annak ellenére, hogy egy igazi fagyosszent vagyok. Várom a havat, a készülődést, azt a számomra utánozhatatlan meghittséget, és lelki szemeim előtt a csacsi már ismét a kivilágított minikarácsonyfa alatt áll... :)

És, Istenkém, mekkora hülye vagyok, hogy szeptemberben ilyenekről beszélek.... :D

utazgatások.

A régebbi fényképek közt találtam ezt az olaszországi megfagyós képet :D
És végiggondolva elég durva, hogy ilyen rövid idő alatt mennyi csoda helyen jártunk:

Selce
Bécs
Cesky Krumlov
Prága
Velence
Garda tó, a naaaagy nagy kedvenc
Pakostane, Zadar, Sibenik, Vodice

és ha minden jól megy, még vissza van a nagy nagy út ebben az évben ;)

ez egy ilyen erkély-jelenet.

tiramisu nagyüzemben :)

Családi nap volt a Logodi utcában.

Nem is mi lennénk, ha nem grillezéssel indult volna a móka. Apának köszönhetően flancoltunk és nagy boldogan játszottuk el az ínyenc piknikező szerepét, apró rákocskákat, óriási olajbogyókat, szőlőlevélbe csavart nem is tudom miket eszegetve. Belga sörök, nagy beszélgetések, és filozofálgatás közben telt az este, sétáltunk egy jót az egykor Márai, Babits és Kosztolányi által is lakott utcácskában, este pedig csak lecsúszott még a maradék bor is a várban, a direkt nekem rendezett tűzijáték csodálása közben. :P

Olaszország képekben.

és akkor küldeném neked az Ámokfutóktól a....:D

ange ou démon?

végre egy kép, amin jól nézek ki :D